Articles
Bocuse d'Or - Grand Finale 2017
Written by Sen. Robert Szaniszló, Susan Bernáth (FPA)26/01/2017 at Lyon, France
© Robert Szaniszló / FPA
Hát kezdünk!!
A feszültség a magyarok háza táján a tetőfokára hág!
El kell mondjam, hogy minden predesztinál arra, hogy ezt az érzést akár egész Franciaország átérezze, amit mi magyarok most érzünk. Tudom többféleképpen értékelhető egy gasztronómiai verseny megnyerése hiszen mi hajlamosak vagyunk a fanyalgásra, azonban a foci eb igazán összehozta az embereket és még azok is ott voltak a szurkolói zónákban akik egyébként nem mennének ki egy meccsre még ha fizetnének is érte. Ez a verseny számomra pont ilyen hiszen mi aztán „tudunk Főzni”. Ehhez mindenki ért mint a focihoz.
9 óra 50 kor eldördül a startpisztoly Tamásék konyhája előtt és mi ittlévő magyarok felállva drukkolunk, tombolunk, biztatjuk csapatunkat. Igen ez egy világverseny ahol mi is az esélyesek között vagyunk, Kezdhetnék latolgatni, hiszen az európai döntőt mi nyertük, de…. minek. Én azt hiszem, hogy már most megnyertük ezt a versenyt hiszen az itt ülő újságírók másról se beszélnek csak rólunk. Ők ugyanis latolgatnak, számolnak, statisztikáznak, mi pedig „csak”tudjuk, jók azok akikben bízunk!!!
3..2…1…. Start. Elkezdték! Óriási az üdvrivalgás, megszólaltak a fanfárok, nagy a nyomás a fiúkon.
Fantasztikus a magyar tábor, szinte otthon érzem magam, persze most is bennem van azt az érzés: Jó magyarnak lenni! Azt hiszem ezt sokat fogom ismételni, hiszen én most nem a technikai részekről szeretnék írni hanem arról, hogy telis tele vagyunk fiatalokkal és Övék ez az életérzés. Jó tudni és látni ahogy lubickolnak ebben a felfokozott állapotban. Mindenki drukkol, Tamás még utoljára kiint az Őt biztató tömegnek. Látszik, hogy jól érzi magát. Megy a munka.
Kedves olvasóim, engedjetek meg nekem egy kis kitérőt az étkezésről! A verseny vezér szimbóluma egy szakács aki átszellemülten, kezében egy karmesteri pálcával, levezényel egy szinfóniát. Igen ez a szint már erről szól. Nem az este bekapok valamit, vagy éhes vagyok és nekilátok „enni”! Hanem váltok egy jegyet az operába vagy a zeneakadémiára felöltözöm az alkalomhoz és a feleségemmel eltöltök egy felejthetetlen estét. Jó látni, hogy a mai fiatalság újra érti és érteni akarja az élet szépségeit. Vannak nemzetek ahol nem volt kihagyás, nálunk viszont óriási a fejlődés. Széll Tamás mögött ott vannak a régi öregek akik elkezdték ezt a változást, szinte hittéritő módon, és most beérett egy új nemzedék akik mögött már a tudatos fiatal fogyasztó is megjelent, akik biztosítják a gazdasági alapot a fejlődésre. Szóval a létfenntartásról szóló evésről , jó úton vagyunk az étkezés örömei felé.
Ennyi a kitérő és most lássuk hol tart a verseny!!
Elkezdődtek az értékelések és a hangulat újra az egekbe szökken. Szólnak a dobok, megszólalnak a trombiták, hangos bíztatás látható és tapintható az öröm.
Azt mondják először a szemével eszik az ember. A tálalások rafinált ámde mégis markáns megfogalmazást, első körítést, benyomást adnak,……hát ez fantasztikus!!!!
Jönnek a tálak is. Szépen sorjában jönnek a hústálak amikről láthattok képeket. Hát igen itt minden ehető! Szóval ezeket a zsűri megkóstolja és egy szofisztikált rendszer szerint pontoz. Itt még a főzés módját is értékelik. Így érthető a séfről alkotott teljes kép!
Mivel szeretett Tamásunk utolsónak mutatta be a vegetáriánus ételét és hús tálát, így mindet végig nézhettük. A magyar szurkolótábor kitett magáért.
Tapintható a Tamással szembeni elvárás a szakma részéről is. De holnap jönnek az amerikaiak és ők bizony nyerni jöttek. Igen tudjuk, hogy ez most erről szól, mert az amerikaiak már évek óta erre készülnek és rengeteget dolgoztak, dolgoznak azért, hogy most célba érjenek. Ez nem igazán kedvez nekünk. Feszülten figyeljük az ételek bemutatását.
Hát bizony nem rossz! Azért értjük az akarást az ellenfélben.
Szóval igazán ezzel telik a nap és a bizakodással.
Elérkezett a díjkiosztó. A különdíjakból kettő jut nekünk, a legjobb plakát (ami szerintem tényleg a legjobb) valamint a legjobb hústál!
Ezután jöttek a szobrocskák, és nem hallottuk, hogy minket szólítanának.
Az amerikaiak behúzták az aranyat és mi kérdő arccal néztük a kivetítőt.
És IGEN !!!!!!!!! 4. ek lettünk 16 ponttal maradtunk le a dobogóról, és megvertük a házigazda franciákat. Óriási eredmény, ilyen rövid idő alatt és ennyi pénzből.
Szóval most is felrobbant a „stadion”. Hangzott a „szép volt fiúk” és persze most is érzem: JÓ MAGYARNAK LENNI!!!
All contents © copyright 2016-2024 Focus Press Agency. All rights reserved.